Ugrás a tartalomhoz Lépj a menübe

Kik vagyunk?

2012.01.14

 

Nem kizárólagos ötletgazdákként szeretnék bemutatkozni, hisz lépten-nyomon újabb és újabb kezdeményezésekkel találkozunk itt Dömösön, amelyek jóval megelőzték a mi ötleteinket, és amelyek színesítik, tarkítják, inspirálják a mi elképzeléseinket.

Mi Friedmann Robi és Koós Zsuzsi vagyunk, akik szerelmes párként arra vállalkoztunk, hogy valóra váltjuk álmainkat Dömösön. Bízunk abban, hogy ez az álom sok más ember álmával tud szövevényes egységbe forrni.

 

Zsuzsi
 

Hogy kerültünk Dömösre?

Párom, Robi, tősgyökeres dömösi lévén csábított ide ebbe a varázslatos kis faluba. Gyermekkoromban én is többször megfordultam itt, jó kis kirándulások, túrák alkalmával, ha úgy tetszik bakancsos turistaként. Dömös mindig is különleges hely volt a szívemben, így tudtam, hogy hazataláltam, mikor egy helyes dömösi fiú udvarolni kezdett.

Hogy kezdődött?

2007. óta közgazdász létemre táncoktatással foglalkozom. Azon belül is a kubai salsa ejtett rabul. Kezdetben egy önfeledt hobbiként űztem, majd később rájöttem, hogy egy csodálatos eszköz a kezemben, mind saját személyiségfejlődésem szempontjából, mind pedig rendelkezem azzal a képességgel, hogy másokból is kihozzam a tánc révén azokat az elrejtett kincseket, amiktől még teljesebb tud lenni az életünk. Megtapasztaltam, és megláttam másokban, hogy mozdulataik milyen fantasztikus módon árulkodnak róluk, és hogy a tánc egy egészen különleges lehetőség a kommunikációs eszköztárunk fejlesztésére. A kubai salsa – lévén, hogy egy néptánc, mégpedig egy olyan nép tánca, akik sanyarú sorsuk feldolgozására nem a depressziót, hanem az életvidámságot választották – számomra nagyon sok mondanivalóval bír. Hatására csodálatos átalakulásoknak lehettem szemtanúja. Gátlásokat, blokkokat old, és megtanít kinyitni bennünket a világra, az emberi kapcsolatokra, és némi tudatossággal vegyítve az Isteni szeretetre is. Észrevétlenül tanulunk tudatosságot a mozdulatainkon, reakcióinkon keresztül, és a tánc során megtapasztalt érzéseket, önmagunkkal kapcsolatos élményeket képesek vagyunk teljesen hétköznapi élethelyzetekben is értelmezni, átélni, beépíteni...

Sokat tudnék a táncról írni, de inkább oda szeretnék visszakanyarodni, hogy mi köze mindennek a „Dömösi Vízióhoz”.

A tánc, az azon keresztüli önismeret, a személyiségfejlődés rögös, ám sok szép találkozással tarkított útján fokozatosan tárultak fel újabb és újabb kapuk spirituális fejlődésem irányába is.

Az ég és föld közötti egyensúly megteremtése, az Istennel való kapcsolat ápolása és megerősítése elsődleges céllá vált életemben, és igazi csodák megtapasztalásával gazdagodtam. Körülbelül két-három évvel ezelőtt fogalmazódott meg bennem egy nagyon határozott elképzelés egy földi paradicsomról. Egy élhető és nagyon is vonzó, a természettel és embertársaimmal harmóniára törekvő paradicsomról. Ma ezt hívjuk „Dömösi Víziónak”, és bízom benne, hogy mielőbb átkeresztelhetjük „Dömösi Valósággá”.

Az, hogy a világ ma gazdaságilag, ökológiailag és társadalmilag is romokban hever, csak megerősíti bennem a korábbi érzést, hogy igenis ez a helyes út, sőt egyre több irányból érkeznek a jelek, hogy alighanem ez az egyetlen út: egy közösségre épülő önellátó életforma.

Ha Jézus szavait odafigyelve olvassuk a szentírásban, rájövünk, hogy ő is erről beszél. Erre várunk! Hogy ő újra eljöjjön, és hozza el a földi paradicsomot számunkra, miközben az itt van, csak élnünk kellene, Jézus közöttünk él, és csupán az igazi szeretetet  kellene felébreszteni a szívünkben. Ő is mesél nekünk az összeomlásról, ami elengedhetetlen az új világ épüléséhez... miközben a feltétel nélküli szeretetre tanít bennünket Isten minden teremtményével szemben.

Megfogalmazódott bennem, hogy nem akarok részt venni és áldozata lenni annak a világnak, mely szándékosan félelemben tartja az embereket, ahol kizsákmányolják, és butítják őket. Ha kell, igenis szembe megyek a világgal, hogy egy szebb jövőt teremtsek a magam, környezetem, szeretteim, és leendő gyermekeim számára. Sokszor bizony ez bukfencekkel jár. Sokszor bizony szakítanom kellett a konvenciókkal, a társadalmi elvárásokkal... sokszor rögös az út, de megedződtem.

Hiszem, hogy a teremtésem része, hogy egy csodálatos párt találtam magamnak, aki nemcsak hogy hasonlóan gondolkodik, hanem óriási erőkkel képes továbbfejleszteni az ötleteket és elgondolásokat, bele adva saját egyéniségét és képességeit. Első pillanattól fogva érezzük a szoros kapcsot kettőnk között, és ez idővel egyre csak erősödik. Egyszerűen tudjuk, hogy ketten a sárkánnyal is szembe szállunk, és vagy legyőzzük, vagy szövetségesünkké tesszük :)!

Közben pedig vágyunk arra, hogy másokkal karöltve váltsuk valóra álmainkat!

 

Robi

Feltöltés alatt...